Mit érdemes tudni a stroke-ról és a stroke utáni gyógytornáról?
A stroke, más néven az agyi infarktus hazánkban a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a leggyakoribb oka az elhalálozásnak. Bármely életkorban előfordulhat, 45 év felett pedig gyakorisága még inkább megnövekszik.
A stroke nem minden esetben halálos, azonban a túlélők az esetek többségében olyan fizikai és mentális sérüléseket szenvedhetnek, melyek visszafordíthatatlanok. A megfelelő rehabilitáció azonban segíthet abban, hogy ezek a problémák kevésbé befolyásolják a páciens életminőségét és hétköznapjait.
Ebben a bejegyzésben annak járunk utána, mit is jelent pontosan a stroke, hogyan ismerhetők fel a tünetei, és hogy miért bír óriási jelentőséggel a stroke utáni gyógytorna.
Mit jelent pontosan a stroke?
A stroke olyan agykárosodással járó betegség, mely akár az egész testre kiható következményekkel járhat. Akkor alakul ki, amikor az agy egy bizonyos területének vérellátása leromlik, ilyen módon pedig az ott lévő sejtek nem jutnak a működéshez elegendő oxigénhez és tápanyaghoz.
Kialakulásának több oka is lehet, a leggyakoribb azonban az, hogy agyi erekben valamilyen akadály, elzáródás képződik. Ez általában lehet vérrög, vagy épp az erek görcsös összehúzódása által okozott érszűkület.
A stroke kialakulásának okai változóak lehetnek, azonban érdemes tudni, hogy az egészségtelen, mozgásszegény életmód, az egyoldalú táplálkozás, valamint a dohányzás egytől egyig olyan dolgok, melyek előidőzhetik az agyi infarktust. Manapság persze kevesebben halnak bele a stroke-ba, mint 20-30 évvel ezelőtt, melynek fő oka, hogy a dohányzással kapcsolatos prevenció egyre hatékonyabbnak mondható, és egyre többen nyitottak az egészséges életmód iránt.
Ettől függetlenül azonban az agyi infarktus továbbra is komoly problémát jelent hazánkban, és fontos, hogy tüneteit, a kezelés és a gyógyítás lehetőségeit ismerjük.
A stroke különböző fajtái
A stroke-nak a lefolyástól és a tünetektől függően különböző típusai léteznek. Megkülönböztetünk vértelen és vérzéses stroke-ot.
Az utóbbit agyvérzésnek is nevezzük. Ebben az esetben az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. Ilyenkor az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér, arról már nem is beszélve, hogy a kiömlő vér maga is nyomja az agyat.
A vértelen stroke ezzel szemben úgy alakul ki, hogy egy vérrög elzárja az agy egyik erét. Ennek következtében a sejtek nem jutnak elég tápanyaghoz, így perceken belül elhalnak. A vértelen stroke lehet trombotikus és embóliás stroke. Előbbi esetben a vérrög helyben keletkezik, míg utóbbinál azt a véráram sodorja egy agyi verőérbe, és ilyen módon alakul ki az idegsejtek elhalását okozó elzáródás.
Honnan ismerhetők fel a stroke tünetei?
A stroke legtöbb esetben előjel nélkül, hirtelen következik be. Tünetei közé tartozik az arc és a végtagok általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlenné válása, az egyik testfél zsibbadása és esetleges bénulása. A hirtelen beszédzavar, az elhomályosuló látás, de a hirtelen kialakuló szédülés és szokatlan erősségű fejfájás is. Ezen kívül zavartság, memóriazavar és az érzékelésben történő zavar egyaránt felléphet.
Előfordulhat, hogy ezek a tünetek nem stroke-ra, hanem a kevésbé súlyosnak tekinthető átmeneti keringési zavarra (tranziens iszkémiás attak, azaz TIA) utalnak. Ez a betegség az adott agyterület olyan, viszonylag rövid keringészavarát jelenti, mely még feltétlenül nem vezet érdemleges sejtpusztuláshoz. Azonban egyértelműen a közelgő stroke előjeleként értelmezhető, így a tünetekkel érdemes a lehető leghamarabb szakorvoshoz fordulni és segítséget kérni.
Azt, hogy a tüneteket stroke idézi-e elő vagy az agy egyéb betegsége, csak neurológus szakember tudja megállapítani, éppen ezért lényeges, hogy ha bármilyen, esetlegesen stroke-ra utaló jelent fedeznénk fel magunkon, a lehető leghamarabb kérjük szakember segítségét.
Fontos tudni, hogy a stroke-os beteg minél hamarabb részesül szakszerű orvosi ellátásban, annál kisebb a maradandó károsodások esélye, és annál jobban bízhatunk abban, hogy a megfelelő rehabilitációs folyamatok segítségével a páciens visszatérhet majd a korábban megszokott, normális hétköznapokba.
A korai kezelés tehát segít csökkenteni az agy károsodását az életminőség ebből kialakuló romlásának mértékét. A későbbi kezelés már kevesebb lehetőséget ad arra, hogy a folyamat visszafordítható legyen, és leginkább a kialakult károsodások hatásának ellensúlyozását segíti.
Miért fontos a stroke utáni gyógytorna?
Sajnos a stroke olyan betegség, mely szinte minden esetben maradandó károsodással jár. Gyakori például a test féloldali lebénulása, mely ugyan nem gyógyítható, de a megfelelő rehabilitációs kezeléssel hatásai enyhíthetők.
A stroke által okozott bénulás és egyéb, neurológiai problémák ugyanis kezeletlenül hagyva olyan, további bajokhoz is vezethetnek, melyek a páciens életminőségének jelentős leromlásához vezethetnek és igencsak megnehezíthetik a hétköznapokat. A stroke-on átesett betegeknek gyakran romlik a légzése, hallása, látása, nyelése, és az egyensúlya is.
A stroke utáni gyógytorna így nem más, mint a rehabilitáció hatékony eszköze. Célja az, hogy a lehető legnagyobb részben helyreálljon az adott funkció működése. Hogy a kezelés hatására a páciens újból teljes életet élhessen, már amennyire ez a betegség fajtájából és annak súlyosságából fakadóan lehetséges.
A stroke utáni rehabilitáció persze különösen összetett feladat, hiszen általában két oldalról történő, komoly felkészülést jelent. Mind fizikai, mind mentális oldalról megfelelő tervezést igényel, így első lépésként lényeges a szakszerű állapotfelmérés. Fel kell mérni azokat a területeket, melyek a stroke-nak köszönhetően sérültek, és azokat a korábbi képességeket, melyeket a páciensnek újra kell tanulnia.
Sok esetben ugyanis szükség lehet akár arra is, hogy a beteg a járást vagy a beszédet újra tanulja, attól függően, hogy az agy ezekkel a funkciókkal kapcsolatos területei milyen mértékben sérültek.
A stroke utáni gyógytorna esetében az elsődleges feladat általában a kóros mozgásformák megszüntetése és az aktív mozgás beindítása. Ezek alapja a sűrű és rendszeres gyakorlás. A járás újratanulása szempontjából kiemelten fontos a megfelelő segédeszközök kiválasztása, mely szintén a gyógytornász szakember feladata.
A rehabilitáció hatására sok beteg tud visszatérni a normális, korábban megszokott hétköznapokhoz. Ennek érdekében azonban fontos, hogy a stroke utáni gyógytornát minden esetben felkészült gyógytornász vezesse, lehetőleg kifejezetten stroke-os betegekkel foglalkozó intézmény keretein belül, a páciens pedig kitartó, elszánt és együttműködő legyen.