Hogyan segít a gyógytorna a baker ciszta kezelésében?

A baker ciszta egy kellemetlen, a térdhajlatban kialakuló rendellenesség. Okát általában egyéb betegség vagy a térdet ért sérülés okozza. Hogy mennyire súlyos, az általában a kialakulásához vezető problémától függ. Általánosságban azonban a baker ciszta a normális mozgásban és a hétköznapi tevékenységekben is akadályozhatja a beteget, és fájdalommal járhat.

Most megmutatjuk, mit érdemes tudni a baker ciszta kialakulásáról, hogyan kezelhető, és milyen szerepet tölt be a gyógytorna a gyógyítás, valamint a betegség utáni rehabilitáció folyamán!

A ciszta egy zárt tömlő vagy hólyag, mely rendellenesen fejlődik ki egy testrészben. A baker ciszta a térdhajlatban alakul ki, ennek oka pedig általában a térdízülettel kapcsolatos problémákra vezethető vissza. Gyakori kiváltó ok lehet például a porckopás, az ízületi gyulladás, a köszvény, vagy a különböző térdsérülések.

Ilyen esetekben a térdben felgyűlik az úgynevezett ízületi folyadék (synovia), melynek feladata, az ízületek megfelelő kenésének biztosítása. Az ízületi folyadék feladata kettős: egyrészt lehetővé teszi azt, hogy az ízületek folyamatosan, könnyedén mozogjanak, segít a láb egyenletes lendítésében. Másrészt pedig a porckopás esélyét is csökkenti.

Abban az esetben azonban, ha a folyadék túltermelődik, az ciszta kialakulásához vezethet. A térdben ilyen módon létrejövő ciszta pedig komoly lábdagadást eredményezhet, ami a mindennapi mozgásban is akadályozhatja a beteget.

Sok esetben a baker ciszta nem jár komoly tünetekkel és akár észrevétlen is maradhat. Szerencsétlenebb szituációkba azonban különböző jelek utalnak a kialakulására. A legjellemzőbbek ezek közül a térd bedagadása, az intenzív térdfájdalom, a lábfájdalom, illetve az ízület merevsége.

A bedagadás tünetei elsősorban a térdhajlatban jelentkeznek, azonban súlyosabb esetekben az egész térd is felduzzadhat. A ciszta általában csak az egyik lábon jelentkezik, így a duzzanat könnyen észrevehető azáltal, hogy az egyik térd nagyobb a másiknál. Akadnak olyan esetek is, amikor a térd bedagadása annyira súlyos, hogy az a lábra is kihat. Ilyenkor a lábban is felgyűlhet a vér vagy a nyirokfolyadék, mely, ha kezeletlenül marad, akár mélyvénás trombózis kialakulását is előidézheti.

A baker ciszta duzzanata miatt sokszor a térd mozgása lecsökken, az ízület merevebbé válik. Ilyenkor a betegnek sokszor a térd teljes kinyújtására sincs lehetősége, vagy ha igen, akkor csak komoly fájdalmak árán. A tünetek gyakran mozgás, vagy sokáig tartó állómunka hatására rosszabbá válnak.

A kevésbé súlyos esetekben a baker ciszta otthon is kezelhető. Ezekben a helyzetekben fontos azonban, hogy a gyógyulás érdekében betartsunk néhány alapvető szabályt! Csökkentsük a fizikai aktivitást és a lábunkat mindenképp pihentessük. A gyulladt területet jegeljük. A beteg végtagot pedig polcoljuk fel, amennyire lehetséges.

Amennyiben a tünetek nem múlnak és a térdhajlat továbbra sem javul, fontos, hogy a lehető leghamarabb forduljunk szakemberhez, aki meghatározza a ciszta kialakulásának pontos okát, és segít abban, hogy a gyógyulás a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb legyen.

Mivel a baker cisztát az esetek többségében egy egyéb sérülés vagy megbetegedés okozza, így a kiváltó ok megszüntetésével általában maga a ciszta is elmúlik, felszívódik.

Éppen ezért a kezelés esetén az első és egyben legfontosabb lépést a kiváltó ok meghatározása jelenti. A diagnózist minden esetben szakorvos állítja fel, személyes fizikai vizsgálat, és ha szükséges, egyéb diagnosztikai vizsgálatok, például ultrahang vagy röntgen során.

A térdhajlati ciszta és a kiváltó ok megállapítását szakorvosi kezelés követi, mely a probléma eredetétől függően változó lehet. Lehet gyógyszeres kezelés, gyógytorna, de előfordul, hogy az orvos a felgyülemlett ízületi folyadékot egy tű segítségével csapolja le a térdhajlatból. Sőt, súlyosabb esetekben pedig akár műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

A gyógytorna és fizikoterápia egyaránt hatékony segítség lehet a tünetek enyhítésében és a tartós fájdalomcsökkentésben is. Ilyenkor általában a szakember kíméletes, a mozgáspálya megtartására irányuló speciális gyakorlatok végzését, valamint a térd körüli izmok erősítésére szolgáló gyakorlatokat ír elő a panaszok megszüntetése és a térd mozgástartományának megőrzése érdekében.

A kezdeti fájdalomcsillapítás és gyógyszeres kezelések, vagy épp a műtéti beavatkozás után az esetek többségében szükség van a térd helyes működésének visszaállítására. Ennek érdekében mindenképp fontos az olyan utókezelés, melyet szakképzett gyógytornász végez.

A lehető leggyorsabb rehabilitáció érdekében általában nyújtó és átmozgató gyakorlatok, valamint speciális izomerősítő gyakorlatok szükségesek ahhoz, hogy a térdfunkciók a lehető leghamarabb helyre álljanak, és a páciens vissza tudjon térni a korábbi, hétköznapi életéhez.

Ennek érdekében azonban fontos a megfelelő együttműködés a gyógytornásszal, és az, hogy az előírt gyakorlatokat mindig megfelelő módon, az előírt időközönként végezzük.