Ezért kritikus jelentőségű a bokatörés utáni gyógytorna

A bokatörés olyan probléma, mely bárkit érinthet. Elég lehet egy véletlen baleset, egyetlen rossz mozdulat, és a baj már kész is. Szerencsésebb esetben törött boka nem igényel műtéti beavatkozást, azonban bizonyos esetekben erre is szükség lehet. Ami azonban minden bokatörés esetében közös, az a gyógyulás érdekében való rehabilitációs folyamat jelentősége.

Ebben a bejegyzésben megmutatjuk azt, milyen fajtái léteznek a bokatörésnek, hogyan ismerhető fel a probléma, a különböző esetek miképp gyógyíthatók, és azt is, hogy a teljes felépülés érdekében miért bír különösen nagy jelentőséggel a rehabilitációs célú gyógytorna.

A bokaízületünket alapvetően három csont alkotja: a sípcsont, a szárkapocscsont és az ugrócsont. Sajnos bokatörés során ezek közül bármelyik sérülhet, a problémában akár mindhárom is érintett lehet egyszerre egy súlyosabb baleset esetén. Attól függően pedig, hogy a törés hány csontot érint, egyszerű vagy súlyos bokatörésről beszélünk.

Az egyszerű bokatörés sok eseteben műtét nélkül gyógyítható, míg egy súlyos baleset esetében ezt már sajnos nem lehet elkerülni. Természetesen azonban ez még nem minden, hiszen a bokatörés stabil vagy instabil is lehet, attól függően, hogy a törés behatolt-e az ízületbe és hogy a tört részek elmozdultak-e.

Instabil törés esetén a probléma súlyosabb, a problémát pedig tovább fokozhatja az is, ha a bokatörés mellett valamelyik másik ízületi szalag is sérült.

A bokatörés okai különbözőek lehetnek, azonban az esetek többségében a problémát csavarásos erőbehatás okozza. Ilyen erőhatás érheti a bokát többek közt félrelépés, magasból történő esés, vagy egyéb baleset során. Ezekben az esetekben lábunk helytelenül, egy csavarodásos mozdulattal érkezik a talajra, melynek következtében egyszerű vagy súlyos bokatörés is bekövetkezhet.

A probléma gyakrabban előfordul azok esetében, akik csontritkulásban szenvednek, hiszen az ilyen esetekben a csontok állománya csökken, ami azt jelenti, hogy sérülékenyebbé válnak. Ezáltal akár egy kisebb, rossz mozdulat is elég lehet ahhoz, hogy bekövetkezzen a baj.

Sokan nem tudják eldönteni azt, hogy egy rossz mozdulatnak köszönhetően bokájuk csak megrándult-e, vagy pedig a probléma súlyosabb, és törést szenvedett. Néhány alapvető tünetből a különbség azonban megállapítható.

Bokatörés során a sérülés után azonnal lüktető fájdalom jelentkezik a bokában. A boka területe kifejezetten érzékennyé válik, a sérült végtag pedig megduzzad vagy akár az eredeti méret többszörösére is bedagad. Elveszti az eredeti, kecses formáját, és szabad szemmel látható deformitás jön létre, például oszlopszerűvé alakul, majd belilul, azaz véraláfutás keletkezik rajta. Ezek miatt a problémák miatt pedig a betegnél járási nehézségek alakulnak ki.

Fontos azonban, hogy a tünetek nem minden esetben lépnek fel egyszerre, így, ha a fentebb említett szimptómák közül bármelyiket tapasztaljuk, a súlyosabb következmények és komplikációk elkerülése érdekében érdemes a lehető leggyorsabban szakorvos segítségét kérnünk, aki a megfelelő módszerek segítségével felállítja majd a hiteles diagnózist, és megállapítja azt, hogy a gyógyulás érdekében szükség lehet-e műtétre.

Ha a törés nem igényel műtéti beavatkozást, abban az esetben a tört boka rögzítésre kerül. A rögzítés típusa változó lehet, akár egy speciális csizma vagy gipsz segítségével is történhet. Ennek időtartama változó lehet, általában 2-6 hétig kell a végtagnak ilyen állapotban maradnia. Súlyosabb esetben a gyógyulás folyamata persze ennél több időt is igénybe vehet, és akár 8-12 hétig is eltarthat.

Abban az esetben, ha a törés instabil, tehát a tört végek egymáshoz képest elmozdultak, műtéti beavatkozásra lehet szükség. Ilyenkor a beavatkozás során a tört végeket különböző módszerekkel, például csavarokkal és lemezekkel erősítik egymáshoz, a bokát pedig gipszbe teszik.

Fontos azonban megjegyezni azt, hogy a bokatörés bármilyen formájáról is beszélünk, a megfelelő gyógyulás érdekében a gyógytornás kezelés kritikus jelentőséggel bír.

Mint ahogyan a legtöbb mozgásszervi rendellenesség esetén, úgy a bokatörés esetében is fontos a megfelelő minőségű rehabilitáció. A bokatörés utáni gyógytorna célja éppen ezért kettős. Egyrészt az izomerő növelése, másrészt pedig az, hogy növeljük a rögzítés következtében beszűkült mozgásterjedelmet.

Abban az esetben, ha ez elmarad, nem áll helyre az izomerő egyensúlya, ami az adott testrész gyakori bedagadásához és vizesedéséhez vezet. Ez pedig hosszabb távon komoly problémákat idézhet elő. Sőt, az instabil boka testünk további ízületeire is kihat, többek közt a térdre és a csípőre is. Ez pedig nemcsak erőteljes fájdalommal, de az alapvető mozgások kivitelezésének korlátozódásával is járhat.

A gyógytorna célja tehát a boka stabilitásának javítása az izomerő növelésén keresztül, hiszen ez jótékony hatással van az ízületekre. Mozgékonyabbak és érzékenyebbek lesznek, hamarabb képesek visszanyerni egészségüket, ez pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben ne kelljen átesnünk egy hasonló volumenű bokasérülés elszenvedésén.

A bokatörés utáni gyógytorna gyógytornász szakember segítségével zajlik. A személyre szabott terápiát minden esetben a megfelelő, szakszerű állapotfelmérés előzi meg, melynek során az orvos megállapítja a páciens állapotát, a bokasérülés mértékét, és ezek, valamint a korábbi beavatkozások tükrében állítja össze a rehabilitáció szempontjából szükséges gyakorlatokat.

A rehabilitációs folyamat első lépcsőfoka a fizioterápiás gyakorlatokon keresztül történő fájdalomcsillapítás, gyulladás- és duzzanatcsökkentés. Ezzel egyidőben kezdődik meg a boka tehermentesített helyzetben történő tornáztatása. Ez azt jelenti, hogy a páciens a gyakorlatokat fekve vagy ülve kell, hogy elvégezze.

Az ilyen jellegű mozgás hozzájárul ahhoz, hogy a boka visszanyerje a teljes mozgásterjedelmét, az izomerő pedig olyan szintre tudjon növekedni, melynek köszönhetően a későbbi, terheléssel járó gyakorlatok sem vezetnek sérüléshez, balesethez. A tehermentesített időszakot fokozatosan váltja fel ugyanis a részterheléses, majd később a teljes terheléses időszak. Ekkor a gyógytornász szakember fokozatosan segít a páciensnek abban, hogy képes legyen újra elviselni a teljes testsúly-terhelést.

Végezetül fontos megjegyezni azt, hogy ha bokatörés után nem egy gyógytornász szakember segítségével végezzük a terhelő és nyújtó gyakorlatokat, abban az esetben előfordulhat, hogy túl nagy terhelés éri a még nem száz százalékban gyógyult bokát, ami fájdalommal és instabilitással járhat.

Éppen ezért lényeges, hogy a bokatörés utáni, rehabilitációs célú gyógytornát kizárólag a megfelelő szakember tanácsaira hagyatkozva kezdje meg a páciens.

Bizonyos gyakorlatokhoz azonban nincs szükség arra, hogy a páciens személyesen jelen legyen a kezeléseken. A bokatörés utáni gyógytorna egyes feladatai otthon, akár online gyógytorna kezelés formájában is végezhetők.