A gerincsérv nem játék: hogyan segít a gyógyulásban a gyógytorna?

A gerincsérv gyakori mozgásszervi probléma, mely olyan tünetekkel járhat együtt, amik jelentősen megnehezíthetik a mindennapokat és leronthatják az életminőséget. Fontos tehát, hogy a problémát minél hamarabb, a lehető leghatékonyabb módszerek alkalmazásával kezeljük.

Ebben a cikkben megmutatjuk azt, mit jelent pontosan a gerincsérv, mi vezethet a betegség kialakulásához, és hogyan segít a gyógytorna a probléma hatékony kezelésében és rehabilitációjában.

A gerincsérv, másnéven a porckorongsérv (discus hernia) gyakorlatilag nem más, mint a csigolyák közötti porcok kitüremkedése, mely általában a beteg számára nagy fájdalommal és egyéb kellemetlenségekkel is együtt jár. A gerincoszlop több pontján is jelentkezhet, az érintett területtő függően pedig nyaki, háti és ágyéki gerincsérvről egyaránt beszélhetünk.

A gerincsérv kialakulása több okra is visszavezethető. Napjainkban az egyik jellemző ok lehet a mozgásszegény életmód, a rendszeres ülőmunka végzése. A túlzottan sok ülés ugyanis könnyedén vezethet a gerinc sérüléséhez.

Ennek legfőbb oka, hogy a gerincoszlop körüli izomzat fontos szerepet játszik a gerincoszlopot érő terhelés egy részének átvételében. Ennek erősítéséhez és rugalmasan tartásához azonban rendszeres mozgás szükséges. Amennyiben pedig ez elmarad, a gerincoszlop sokkal érzékenyebb és hajlamosabb lesz a sérülésekre.

De a passzív életmód mellett a gerincsérvet hirtelen megerőltetés, például emelés is előidézheti. Sőt, a rendszeres, monoton mozgás, például a hajlongás is káros lehet. Ilyen esetekben a csigolyák közt húzódó szalagok és a porcok egy idő után elkopnak és nem képesek a gerincre nehezedő nyomást elnyelni, és ebből adódik a probléma. Az ízületek kopása következtében pedig a terhelés teljes mértékben a porckorongra helyeződik, és állandó nyomás alatt tartja azt.

A gerincsérv ezektől független okokból is kialakulhat, akár rendszeres sportolás és gerinckímélő életmód mellett. Ennek hátterében akár olyan lelki okok is állhatnak, mint a túlzott munkahelyi vagy magánéletbéli stressz. A kialakulás valószínűségét az olyan rizikófaktorok is növelhetik, mint a dohányzás, a túlsúly, a testtartásbéli problémák, vagy épp a genetikai eredetű, örökölt tényezők.

A gerincsérv tünetei nagyban függenek a sérv elhelyezkedésétől. A legáltalánosabb tünetének viszont minden esetben az intenzív fájdalom tekinthető.

Ez a sérv elhelyezkedése szerint a nyakban, a hát vagy a derék különböző területein is okozhat problémát. Leginkább megterhelés vagy hosszabb ideig tartó állás, egyhelyben való ülés esetén jelentkezik az érintett gerincszakaszon, és rendkívül kellemetlen pillanatokat okoz a betegnek.

Bizonyos esetekben nemcsak fájdalom, de zsibbadás, bizsegés is kialakulhat az érintett részeken. Sőt, súlyosabb gerincsérv esetén akár hirtelen bénulás is előfordulhat. Utóbbi leginkább egy hirtelen mozdulat, erőteljes terhelés, például emelés vagy hajlás hatására jelentkezhet.

De sok esetben az is megeshet, hogy a gerincsérv nem jár komolyabb tünetekkel, a beteg pedig sokáig észre sem veszi a problémát, ami ettől függetlenül már egy ideje kialakult, és ha kezeletlenül marad, idővel súlyosabbá válik.

A gerincsérv prevenciója során rendkívül nagy szerepet játszik az aktív életmód és a rendszeres mozgás, hiszen, ahogy fentebb is említettük, a probléma kiváltó okát sok esetben a mozgásszegény hétköznapok jelentik, melyek hozzájárulnak a gerinckörüli izmok gyengeségéhez, rugalmatlanságához.

Fontos tehát, hogy izmainkat lehetőleg akkor is rendszeresen eddzük és mozgassuk meg, ha folyamatos ülőmunkát végzünk.

Abban az esetben viszont, ha a probléma már kialakult, a kezelés formája és intenzitása a gerincsérv súlyosságától függ. Enyhe esetben a konzervatív kezelés önmagában is elegendő, súlyos esetben azonban már sajnos műtéti beavatkozás szükséges.

A műtét önmagában azonban csak a probléma megszüntetését segíti. A felépülés érdekében nagy figyelmet kell szentelni a rehabilitációnak, melyben a mozgásnak, a megfelelő, szakember által vezetett gyógytornának lesz kiemelkedő szerepe.

Gerincsérv esetén az ágynyugalom kizárólag abban az esetben javasolt, ha a betegség túlzottan nagy fájdalmat okoz. Amint azonban az erősen fájdalmas időszakon sikerült túllépnie a betegnek, fontos, hogy minél hamarabb megkezdje az intenzív, izomerősítő és fejlesztő mozgást. Ez akár már fekvőhelyzetben, a legfájdalommentesebb testhelyzet megtalálásában is kivitelezhető.

A lényeg, hogy a gyógyulás érdekében a mozgásterápia nem elhanyagolható, hiszen ez segít az izomdiszbalanszok helyreállításában, az izmok megerősítésében és a beteg helyes testtartásának kialakításában, megtartásában egyaránt.

A hatékony gyógytorna szempontjából azonban rendkívül fontos a tünetek megfelelő felmérése, mely alapján a megfelelő mozgások kialakíthatók és betaníthatók a páciens számára. A terápia segítségével a panaszok hatékonyan csökkenthetők, az állapot stabilizálható, sok esetben pedig maga a kiváltó ok is megszüntethető.

A mozgás pedig nemcsak a megszokott hétköznapokhoz való visszatérést támogatja, de abban is segít, hogy a gerincsérvvel kapcsolatos problémák ne térhessenek vissza újból. Így érdemes a sikeres rehabilitációs folyamat után is arra koncentrálni, hogy az aktív életmódot, a mindennapos mozgást lehetőleg fenntartsuk.